A kivi félék
A kivifélék (Apterygidae) a madarak osztályának struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe tartozó családja. Egy nem és öt faj tartozik a családba.Új -Zélandon élő röpképtelen madarak, példányaik kifejlett állapotban 1-4 kg tömegűek, magasságuk pedig 35-65 cm között változik (a tojók nagyobbak, mint a hímek). Nincs szárnyuk, hosszú, vékony csőrük van, és kültakarójuk a madarak tollazata helyett inkább az emlősök szőrzetére emlékeztet.A kivifélék éjszakai madarak: a nappalokat az üregük mélyén töltik, éjjel pedig az erdők, bozótos területek talajában lakó lárvákkal, rovarokkal, puhatestűekkel táplálkoznak. Életmódjuk megfelel a más földrészeken élő talajlakó éjszakai emlősök életmódjának (például a sünök).
Ez azért alakult így, mert Új-Zéland szigetei már a mezozoikum vége felé (kb. 80 millió évvel ezelőtt) elszigetelődtek más földrészektől, így a később kialakuló emlősök nem juthattak el hozzájuk (néhány denevérfaj kivételével, de idővel – a ragadozók hiánya miatt – azok is feladták repülő életmódjukat). Végső soron tehát lemeztektonikai okok miatt alakult ki Új-Zéland szigetein a különleges, madarakból álló fauna
A kivifélék példányai monogám hím-nőstény kapcsolatokban élnek, amely élethosszig tart. A madarak élettartama egyébként meglepően hosszú: néhány tíz év. A kivifélék jellegzetes K-stratégisták: ez azt jelenti, hogy viszonylag hosszú ideig élnek, kevés utódot nevelnek fel és populációik viszonylag stabilak.
Ennek megfelelően a tojók egy alkalommal (a déli félteke szerinti tavasszal) 1 tojást raknak le a kb. 1 méter hosszú üregük végében. A tojás hatalmas méretű: tömege a tojó testtömegének 20-25%-a. Érdekes módon a tojáson legtöbbször a hím kotlik, mintegy 2 hónapon keresztül. A hímeknek erre a célra speciális költőtasakjuk alakult ki. Tojásaikat csak éjjel, a táplálkozásuk idejére hagyják magukra.Kivi rokona az emufélék.
Fajtái:Barna kivi
Északi-szigeti barna kivi Kis foltos kivi
Nagy foltos kivi
SÚLYOSAN VESZÉLYEZTETETT: CR
